Adóhírek

Az Országgyűlés november 9-i ülésén megszavazta az egyéni cégről, egyéni vállalkozásokról és a megtakarítások ösztönzésével kapcsolatos törvényjavaslatokat, ezzel véglegesítve a 2010-es adótörvényekkel kapcsolatos változások legfontosabb elemeit. Az eredeti pénzügyminisztériumi javaslathoz képest történt egy-két változás.

A tőkepiaci ügyletekkel kapcsolatos szja módosítások

A jogszabály-módosítás fő célkitűzése a hosszú távú megtakarítások adózásának kedvezőbbé tétele, ennek keretében például 2010-től lehetőség lesz olyan tartós befektetési szerződés megkötésére, amelynek keretében a 25 ezer forint összegű vagy afeletti megtakarításból származó kamat- és egyéb jövedelmek akár teljes adómentességet is élvezhetnek, amennyiben a tételesen felsorolt pénzügyi eszközök valamelyikébe tartozik a befektetés, így forint alapú kamatozó bankbetétek, forint takarékbetétek, forint alapú ellenőrzött tőkepiaci ügyletek, valamint állampapírok, befektetési jegyek és egyéb olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek hozama kamatjövedelemnek minősül. Mindezen esetekben 3 év lekötés esetén az adókulcs 10%, 5 év esetén 0%. Nincs az sem kikötve, hogy a teljes futamidő alatt ugyanazt a pénzügyi instrumentumot kell megtartani, lehetséges a mozgatás az ugyanazon kedvezményes instrumentumok között, az egyetlen kitétel, hogy a számlán lévő összeg idő előtti felvételekor már nem vonatkozik rá a kedvezményes adózási feltétel, hanem a szokásos 20%-os kulcs szerint adózik. Ez a kulcs az eredeti tervezet szerint 25%-ra lett volna emelve, amelyet a képviselők nem szavaztak meg végül. 

Hasonló a nyugdíjelőtakarékossági számla (nyesz) forgatókönyve is, amely az eredeti tervezet szerint megszűnt volna, és a helyébe a hosszú távú megtakarítási számlák léptek volna, azonban a képviselőtestület szavazatai alapján a nyesz életben maradt.

A tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (értékpapír, deviza, áru) hozamaival kapcsolatos változás, hogy 2010-től a jelenlegi 25% 20%-ra mérséklődik, és ezzel 2004. után a tőzsdei ügyletek adómértékével újra egy szintre kerül. Előző évhez képest változást jelent az is, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek esetében az összes nyereség csökkenthető az ugyanazon éven belül hasonló típusú ügyleteken elért összes veszteséggel, és az adózandó jövedelem a kettő különbsége, hasonlóan a tőzsdei ügyletekhez.

A törvénymódosítás pontosítja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmát azzal, hogy minden olyan befektetési szolgáltatóval kötött áru-, deviza- és értékpapírpiaci ügylet e körbe sorolható, amely a PSZÁF ellenőrzése alatt áll, illetve az EGT tagállamaiban vagy olyan államban működő befektetési szolgáltató, amely állammal Magyarországnak van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Fontos követelmény, hogy külföldi tőkepiaci ügylet esetén a befektetési szolgáltató a külföldi pénzpiaci hatóság ellenőrzése alatt kell, hogy álljon, illetve az EGT államokon kívüli államok esetében az adott ország felügyeleti hatósága és a PSZÁF közötti információcsere biztosítva legyen.

Egyéb SZJA módosítások

Az SZJA legutóbbi módosításával korrigálta az Országgyűlés az év során érvénybe léptetett törvénymódosítást, amelynek értelmében a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások adóterhét egyértelműsítette, és 25%-ban határozta meg. A mostanában nagy vizet kavart védőoltásokat adómentes munkaadói juttatások körébe helyezte 2009-re visszamenőleges hatállyal (tehát hajrá, oltassuk csak magunkat, úgysem kell adózni utána! L ).

Törvénymódosítások a vállalkozások esetében

A legjelentősebb változást az egyéni cég bevezetésével kapcsolatos változások hozták, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot az adótörvény-változásokkal egyidejűleg fogadták el a honatyák. Az új törvény szerint 2010-től egyéni céget egyéni vállalkozó alapíthat, és az alapítással egyidejűleg az egyéni cég jellegéből adódóan társasági adóalannyá válik. A főszabály szerint egy tagja lehet, és egy természetes személy csak egy egyéni cégben lehet tag, amelyben választhat a korlátlan(“ec.”) és a korlátolt (“kfc.”) felelősség között.

Korlátolt felelősség esetén ki kell kötni azt az összeget, amely mértékig saját vagyonával felel a cég kötelezettségeiért, és amennyiben a cég fizetésképtelenné válik, köteles ezt az összeget a cég rendelkezésére bocsátani pótbefizetési címén.

Könnyítések a veszteségelhatárolás és a fejlesztési adókedvezmény terén

2010. január elsejétől megszünteti a törvénymódosítás a veszteségelhatárolások adóhatósági engedélyhez kötését, megmarad viszont az a kikötés, hogy a veszteségelhatárolásra csak abban az esetben van lehetősége az egyéni vállalkozóknak és a társaságoknak, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás keretein belül következett be.

 A fejlesztési adókedvezmény esetében könnyítést jelent, hogy azon cégek, amelyek 2009-ben és 2010-ben nem tudják teljesíteni a vállalt létszámmal és bérköltséggel kapcsolatos kötelezettségeket, de nem csökkentik azt, akkor az adókedvezményt bár nem vehetik igénybe az említett két évben, de nem esnek el az igénybevétel jogától, csupán felfüggesztésre kerül. A felfüggesztési idő nem számít bele a 10 éves időtartamba. Amennyiben a vállalkozások élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, erre vonatkozó szándékukat be kell jelenteni az adóhatósághoz.

Ès ami kimaradt…

Bár a törvénytervezet tartalmazta, elfogadásra azonban nem került a lízingcégekre vonatkozó rendelet, amely 2010-től egyértelműsítette volna a kérdést, miszerint kell-e cégautóadót fizetnie a lízingcégeknek a visszavett személygépkocsik után. A tervezet szerint a törvény egyértelműen kimondta volna, hogy nem kell, azt azonban a képviselők végül nem fogadták el, így továbbra is fenntartva azt a kettős gyakorlatot, miszerint a cégek egy része nem fizet cégautóadót, arra való hivatkozással, hogy csupán továbbértékesítési céllal tartja az autót, míg mások megfizetik az adót függetlenül annak továbbértékesítési célzatától.

Ellenőrzött külföldi társaság

Ellenőrzött külföldi társaságban tulajdonjoggal bíró magánszemély az eredeti 25%-os részesedés helyett 2010-től 10%-os részesedés felett már tényleges tulajdonosnak tekintendő, és már nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett tulajdonrész és szavazati arány is beszámít.  

A változások érintik a tőzsdei társaságok ellenőrzött külföldi társaságban szerzett tulajdonrészét is, amely szerint az külföldi társaság abban az esetben nem minősül ellenőrzött küföldi társaságnak, amennyiben az adóév első napján már legalább öt éve tőzsdén jegyzett személy vagy annak kapcsolt vállalkozása legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik a társaságban az adóév minden napján.

Transzferár-pakk

A törvényváltozásokkal egyidejűleg a transzferár-dokumentációval kapcsolatos, egységesebb adópakk került törvénybe iktatásra, amellyel a cél a transzferár-követelmények egységesítése és az adóhatósági ellenőrzések erősítése.

Illetékszabályok változása

 2010. január elsejétől az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni minden, Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén függetlenül az átadás helyétől, vagyis jövő évtől nemcsak a Magyarországon átvett ingó vagyontárgyra vonatkozik az illetékfizetési kötelezettség.

A nyári adótörvény-változások érintették az ingatlanadásvétel társaságok közötti szabályait, amely szerint az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság tulajdonjogának átadása is illetékköteles. 2010-től ez a rendelet annyiban pontosul, hogy az ilyen társaságban tulajdonnal rendelkező társaság adásvétele is illetékkötelessé válik.